Szia, a nevem Betti. 27 éves vagyok, és 6 éve alkoholista. A függőségem minden momentumát, őszintén, kendőzetlenül követheted itt a blogon, a sikereket, és a kudarcokat is.. A blogot három okból írom: 1, Nekem tényleg segít az írás. 2, A visszajelzések alapján nektek is 3, Borzalmas tévképzetek, sztereotípiák, hülyeségek vannak az emberek fejében az alkoholizmusról. Ha ezeknek legalább egy részét eloszlathatom ezzel a bloggal, már megérte billentyűt ragadnom. 

Ha józan életmódot élsz bármilyen megfontolásból is, biztosan találkoztál már emberekkel, akik ezt rendkívül furcsának találták. Most amúgy enyhén fejeztem ki magam, mert általában úgy néznek rám, amikor bejelentem ezt a főbenjáró bűnt (mármint, hogy nem kérek nagyanyád kerítésszaggató házipáleszéből), mintha azt mondtam volna, hogy épp most gyújtottam fel egy csecsemőt.

Szóval ha te is ilyen fura alak vagy, akkor tudod, hogy nem könnyű. Ha pedig azon megfontolásból nem iszol, mert alkoholista vagy, akkor még sokkal nehezebb, két okból.

Az első nyilván az, hogy esetedben ez nem játék. Ha amúgy csak a diétádban csalnál kicsit azzal, hogy az egész napos salátaevés után lecsúszik egy pohár fehérbor, hát na. Előfordul. De itt ugye jóval többről van szó. Hiszen mi a totális visszaesést kockáztatjuk minden olyan alkalommal, amikor akár csak gondolatban engedünk egy kicsit.

A másik dolog, hogy a társaságod valószínűleg úgy ismer téged, hogy “ő sokat piál”, és mire mindenki agyán sikerül átnyomni a változást, az bizony idő. Hiszen az alkoholista környezete sok mindent lát, amit te magad talán nem is sejtesz. Szóval sokáig tart, mire az ismerőseid is felfogják a változást.

És ezen idő alatt neked ki kell tartanod. Ki kell tartanod, mert ha nem tartasz ki, ugyanabban a szarkupacban találod magad, ahonnan egyszer már sikeresen kimásztál. Abban meg kb annyi logika van, hogy önként visszamenj oda, mintha meggyilkolnál valakit, és önként visszamennél a gyilkosság helyszínére megnézni milyen színű ruha van a helyszínelőkön.

És bárki bármit mond, ma 2019-ben vállaltan nem élni alkohollal nagyon nem könnyű feladat. Hiszen a magyar ember iszik, szülinap van, esküvő van, ballagás van, anyámkínja van.

Na most az elmúlt egy évben én nagyon sok új embert megismertem, és minden új társaságban beadagolni, hogy én bizony nem fogok berúgni veletek nem mindig volt könnyű. Viszont rájöttem ezzel kapcsolatban sok mindenre, és ezt most meg is osztom veletek.

1, El fognak tűnni emberek az életedből – és ez tök jó

Amikor bejelented, hogy márpedig te mától nem iszol alkoholt, azt sokan nem fogják jó szemmel nézni, sőt valamiféle olyan személyes sértésnek veszik, amit a mai napig képtelen vagyok értelmezni. Az az elméletem, hogy ezek az emberek maguk is alkoholproblémával küzdenek, és azzal, hogy te kiszállsz ebből a körből, nehezebbé teszed, hogy ők leplezzék azt, hogy problémájuk van. Mert ugye sok ember fejében az él, hogy aki társaságban iszik, az nem lehet alkoholista. De persze ez csak az én elméletem.

Egy szó mint száz, aki tényleg VELED, a te konkrét személyeddel akar időt tölteni, az konkrétan leszarja, hogy mit csináltok. Legyen az mozi, kirándulás, strandolás, vagy igen, közös berúgás, jó esetben azért vannak egy társaságban emberek, mert kedvelik egymást, és szeretnek együtt lenni.

Amikor ivócimborákat keresel, akkor gyakorlatilag édesmindegy, hogy ezek az emberek milyenek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy ha ma visszanézek a saját “ivós társaságomra”, tulajdonképpen én még csak nem is kedveltem őket. Rasszista, buta, korlátolt, homofób, közönséges társaság, akikkel ma amúgy nem tudnék már időt tölteni, de mivel akkor nekem is csak arra kellettek ők, hogy saját magamnak meg a környezetemnek normálisabban tudjam eladni az ivásom, ezért leszartam. Olyan suttyó, IQ nulla emberekkel poharaztam együtt a kocsmában néha, hogy magam is le vagyok döbbenve.

És akkor ez érdekelt? Nem, mert ezekkel az emberekkel nem a társaságukért voltam, ahogy ők sem velem. És ezért lehet az, hogy nem is keressük már egymást, és nem hiányoznak nekem, mint ahogy nyilván én sem nekik.

Míg azok az emberek, akik VELEM akartak lenni, mert kedvelnek engem, azok a mai napig megmaradtak. És ez így király. Természetes kiválasztódás, ha úgy tetszik.

2, Ugyanezzel a technikával tudod szűrni az új ismerőseidet is

A jó dolog ebben a fajta “természetes kiválasztódásban”, hogy tökre automatizálható. Megismersz valakit, és már szűröd is. Ha az első szava hozzád, hogy menjünk a kocsmába, akkor this is not the beginning of a beautiful friendship. Ha viszont értelmes, jófej, és tiszteletben tartja a döntésed, az is rögtön kiderül. Még csak nem is kell, hogy ő maga is feltétlen józan legyen, csak hogy tisztelje a te döntésed. Még csak nem is kell tudnia, hogy alkoholista vagy.

Ilyen formán képes vagy magad tényleg normális, értékes emberekkel körbevenni, ami egyébként olyan szuperképesség, amivel nem sokan bírnak. Aki meg sokat jár kocsmába, na az tuti nem.

3, Nem kell magyarázatot adnod

Régen mindenféle kamu magyarázatokkal készültem előre minden olyan eseményre, ahol tudtam, hogy ivás lesz. Gyógyszert szedek, fogyókúrázom, hívő lettem, mittudomén, akármi.

Ma már nem szórakozom ilyesmivel. Mert rájöttem arra, hogy ugyan már miért kellene nekem mindenféle kamumagyarázatokat kiizzadnom magamból, amikor alkoholt inni nem kötelező. Nem kötelességem eleget tenni annak a társadalmi elvárásnak, hogy koccintani kell. Nem olyan apróságról van itt szó, mint hogy nem szeretem a gombát, de vendégségben megeszem, mert nem akarom megbántani a vendéglátót. Hiszen a gombától nem lesz semmi bajom. Itt viszont sokkal többről, az életemről van szó, egy alkoholista nem engedheti meg magának, hogy ne vegye komolyan az ilyesmit.

Eldöntöttem tehát, hogy udvariaskodjon akinek 6 anyja van, nem kell, nem kérek, nem érdekel, hogy a nagyanyád feláldozott 3 kecskét, hogy ilyen finom legyen, nem, és kész. Akinek ez nem tetszik, azzal pedig nem kell időt együtt tölteni.

4, Valójában sok ember nem iszik alkoholt

Ezen én tökre meglepődtem amúgy, de mint kiderült van egy csomó ember, aki csak úgy önszántából nem, vagy nagyon ritkán fogyaszt alkoholt.

Talán azért nem tudtam ennek a csoportnak a létezéséről, mert korábban hülyének tartottam volna őket. A viccet félretéve természetesen tudtam, de azt tényleg nem gondoltam volna, hogy ennyi emberrel összehoz a sors, akik maguktól is felismerték, hogy nem feltétlenül kell alkohol ahhoz, hogy jól érezd magad. Ők az igazi szociális ivók, akik évente 2x-3x szülinapkor, szilveszterkor iszogatnak, és ez nekik tööööökéletesen elég. Na őket egyébként életem végéig irigyelni fogom.

5, Rohadt sok ember küzd körülöttem alkoholproblémákkal

Talán olyan ez, mint a melegradar, hogy az egyik meleg megérzi a másikat. Na én valami hasonló módon érzem meg azokat a közelemben, akiknek problémás az ivásuk. És nem akkor vettem őket észre, amikor együtt poharaztunk, mert hát akkor ha őszinte akarok lenni, csak magammal voltam elfoglalva.

Józanul döbbentem le számos ismerősömön, amikor szabályosan az infarktus kerülgette őket a hír hallatán, hogy én márpedig nem megyek velük a kocsmába.

És akkor rájöttem arra, hogy én ezeknek az embereknek most istenesen beleköptem a levesébe, ugyanúgy, ahogy korábban az én levesembe köptek bele a rám rosszalló szemmel néző barátaim, amikor már 3 körrel előttük jártam.

6, Mindenkit nem lehet megmenteni, főleg a saját józanságod árán

És talán ez a legfontosabb pont az egészben. Mert ha abbahagyod az ivást, rá fogsz jönni, kik az igazi barátaid, és kik azok, akik csak arra használtak téged, amire egyébként te is őket ; hogy leplezzétek önmagatok, és a világ előtt, hogy kurvára alkoholisták vagytok.

Nincs is ezzel baj, mint mondtam ez egy tök jó természetes szűrő.

Ami viszont baj, ha nem tudod ezeket az embereket elengedni. Pedig nem tartozol senki felé semmilyen kötelezettséggel.

És a saját józanságod meg főleg nem veszélyeztetheted az által, hogy továbbra is találkozgatsz ezekkel az emberekkel, és megpróbálod győzködni őket, hogy fogadjanak el, vagy ők maguk is hagyják abba az ivást.

Egyik sem fog működni.

Egy kocsmában sem fér meg hosszútávon egy narancsléző ember, aki pedig még nem áll készen arra, hogy abbahagyja az ivást, annak felesleges beszélned. Könnyen meglehet, hogy sosem fog rá készen állni. De ez nem a te problémád.

Neked a saját épségeddel kell törődnöd elsősorban.

Egy szónak is száz a vége, valószínűleg 20 év józanság után is végig kell járnod majd ezeket a köröket. És bár korábban én is mást vallottam, ma már azt mondom, hogy nem lehet örökké kifogásokat gyártani, meg egyezkedni saját magaddal. Egy szigorú szabályrendszert kell kialakítanod, egy olyan közeget kell építened magad köré, ahová nem engedsz be bizonyos típusú embereket, például azokat, akik állandóan csak győzködnek, hogy egy pohártól nem lesz semmi bajod.

Egyébként én ezt már az ivástól függetlenül is alkalmazom, nemes egyszerűséggel azért, mert úgy érzem elég szar volt már az életemben, nem fogok tehát olyan embereket “beengedni” a jövőben, akiket bármilyen szempontból idiótának, toxikusnak, vagy rossznak tartok. Alkohol ide, vagy alkohol oda.

A KOMMENTÁLÁSHOZ NEM KELL NEVET, VAGY E-MAIL CÍMET MEGADNI!!! CSAK ÍRD BE A KOMMENTET, ÉS KÜLDD EL! A KÖNNYEBB KOMMUNIKÁCIÓ ÉRDEKÉBEN KERESZTNEVET, VAGY BECENEVET AZÉRT MEGADHATSZ! 

Megosztás: