Rengeteget nyaraltam már egyedül is, barátokkal is úgy, hogy közben ittam, mint a gödény. Persze nem maga az alkohol a probléma, biztos bárki szeret nyaralás alatt megkóstolni valami helyi sört, vagy inni egy pohár bort a vacsi mellé, esetleg bulizni és közben iszogatni. A probléma az, hogy én ezt régen már délben elkezdtem, és tulajdonképpen másról nem is szólt a nyaralásom.

Régóta most először mentem egyedül nyaralni, ezt tartom a legjobb nyaralási módnak, és mindenkinek ajánlom is, hogy vágjon bele, és csak sodródjon az árral. Rettentő izgalmas dolgokat tapasztaltam meg ez alatt a nyaralás alatt, életre szóló élményeket szereztem, megismertem egy csomó jófej embert.

És mindezt úgy, hogy a legdurvább amit ittam valami méregerős zöldtea volt, ami után egy egész 2-és fél órás filmet megnéztem a wc-n a telefonomról.

Na de a lényegre.

Nem ittam a nyaralás során, de sokat gondoltam az ivásra. Még jegyzeteltem is dolgokat róla. Na nem azért, mert inni akartam, hanem mert sokszor eszembe jutott, hogy mi hogyan alakult volna, ha a “régi módon” töltöm ezt a nyaralást – és spoiler: sokkal rosszabb lett volna. Mert szó szerint az alkohol lett volna a nyaralásom középpontja.

1, Az odaút

Felszálltam a repülőre, természetesen a középső széket kaptam, mert hát egy kibaszott alkalommal nincs szerencsém, hogy ne a középső széket kapjam. Megnéztem, ahogy a Stewardess kislányok bohóckodnak a mentőmellénnyel, majd rendeltem egy reggelit. Kávét, meg valami sajtos toastot.

Itt már van is egy különbség, mert régen itt bizony 3 sört kértem, és csak úgy éhgyomorra reggel 7-kor szemrebbenés nélkül elkezdtem csapatni. Nem gondolkodtam egy másodpercig sem, hogy kaja, vagy alkohol.

Miután megettem azt a brutálisan túlárazott mirelit szart, amit elém raktak, szóba elegyedtem a mellettem ülő csajjal, aki mint kiderült dán volt. Szinte az egész utat végigbeszélgettük, és kiderült, hogy ő is nagy utazásmániás. Mivel épp egyikünknek sincs fix útitársa, leírta a nevemet, és még aznap este a hotelből bejelölt Facebookon. Beszélgetünk, lehet, hogy együtt fogunk legközelebb utazni. De ha nem is, akkor is tök jót beszélgettünk.

Ha ivással töltöttem volna az időmet, nem kezdek el ezzel a lánnyal beszélgetni. Olyankor csak film a laptopon, vagy zene a fülbe, és mintha senki ott se lenne. Az ötödik-hatodik sör környékén elkezdtem volna kínosan sokat járni a wc-re (ami amúgy kurva kellemetlen ha középen ülsz, mert mindig meg kell kérni a melletted lévőt, hogy álljon fel), és végül persze KO és alvás.

Leszálltunk, elköszöntem a dán csajtól, majd mentem a buszhoz. Jókedvű voltam.

Régen részeg lettem volna. Kótyagos, hányinger, meg az egész szarság.

2, A megérkezés

Megérkeztem a hotelba. Leraktam a csomagom, majd letusoltam, mert nagyon meleg volt. Ez után átöltöztem tiszta ruhába, és kimentem sétálni a városba. Megebédeltem, sétáltam egy nagyot, majd lementem a tengerpartra. Eredetileg ez nem volt tervben, de annyira meleg volt, hogy úgy döntöttem, már ma csobbanok. Visszamentem a hotelba a fürdőruhámért, és csobbantam egy nagyot. Pár brit sráccal kajáltam a strandolás után, mert már csak egy asztalnál volt hely. Beszélgettünk, röhögtünk a nudizó embereken, majd hazamentem a hotelba.

Ismét letusoltam, mert a fülem is tele volt homokkal, majd el is nyomott az álom.

Ha berúgtam volna korán reggel a repülőn, nem csináltam volna már aznap semmit. A hotelba érve azonnal -ruhástul – alvás. Estig. Felkelés, hányinger, szédülés, büdös száj. Kaja a létező legközelebbi kisboltból, majd reggelig szenvedés, mert persze ilyenkor már nem tudsz csak úgy visszaaludni. Nem ettem volna finomakat, nem hülyéskedtem volna a brit srácokkal, és nem csobbantam volna a tengerben. Ezt tette volna az alkohol. Elbaszta volna az egész napom.

3, A látnivalók, programok

Voltam állatkertben, fókashow-n, városnézőben, természetnézőben, múzeumnézőben. Aloe-vera földeket néztem, piacoztam, barlangban voltam, fürödtem, napoztam, és persze hatalmasakat kajáltam. Kedves emberekkel ismerkedtem, és mindent összevetve tök jól éreztem magam.

Ha ittam volna, azt már nagy valószínűséggel dél magasságában a hotel bárjában elkezdtem volna. Ilyenkor régen maximum a városon belül mentem bárhová, de azt is csak mértékkel. Buszra egészen biztosan nem szálltam, hogy messzebb lévő helyekre is elmehessek.

Sokkal kevesebbet fürödtem volna, mert részegen azért félnék a vízbe menni – bár volt már sajnos erre is példa. De azért az alkohol meg a víz ebben a formában nem szerencsés párosítás.

A nap miatt a pia jó hamar fejbe vág, szóval d.u 5 fele már kóma, és használhatatlan állapot.

Jóval kevesebb étterembe mentem volna el, amiért nagy kár lett volna, mert tulajdonképpen a kajáért szeretek utazni. Persze a látnivalók is szépek, meg jók, meg érdekesek, de nekem főleg a különböző országok kajái az, ami a leginkább érdekel.

Persze ha ittam volna, ugyan fogyasztottam volna helyi borokat, de lássuk be, alkoholistaként ez nem a gasztronómiai élményről szól.

4, Az emberek

Ez az a pont, ahol kifejtem, miért szeretek egyedül utazni. Egyrészt persze maga az élmény, engem valamiért feltölt. Egyedül kell feltalálnom magam, egy valódi önismereti hullámvasút. Bár most épp keresek valakit, akivel utazhatok, de ettől még továbbra is fogok menni egyedül is.

Az a baj az útitársakkal, hogy tényleg jól meg kell válogatni. Utaztam már úgy barátnővel, hogy a nyaralás végére kölcsönösen meg akartuk egymást gyilkolni, pedig amúgy imádjuk egymást. A nyaralási stílusunk viszont teljesen más, ezért állandó volt a konfliktus.

A legjobban talán azt szeretem az egyedül utazásban, hogy teljesen más lesz a viszonyod a körülötted lévő világhoz. Ha ugye valakivel mész, akkor azért az időd nagy részében azzal a valakivel vagy, és egyedül hagyni azt a valakit nem szép dolog.

Ha viszont egyedül vagy, előtted a lehetőség arra, hogy spanolj bárkivel. Ennek persze megvannak a maga veszélyei, jártam is már pórul, de ma már azért óvatosabb vagyok.

Ettől függetlenül beszélgetni emberekkel marha jó dolog. A taxisofőrrel, a brit srácokkal, akik véletlenül melléd keverednek, a csajjal, akivel már fél órája együtt álltok sorba az állatkert előtt, vagy akárkivel.

Persze, van aki nem élvezi az ilyesmit. Én az a típusú ember vagyok (legalábbis józanul) aki ha elmenne egy ilyen 3 hetes nyugdíjas seggáztatásra Zalakarosra, a harmadik hét végén nagy spanban lennék a társaság háromnegyedével, és a fél életüket el tudnám mesélni.

És mi lenne a helyzet ha ittam volna? Para, önbizalom nulla, füles, és üvöltő zene, nehogy beszélgetni kelljen valakivel. Szerinted hozzám szólt volna a csaj a sorban állás közben, és elkezdtünk volna csevegni, ha füles van a fülemben? Nyilván nem. Meg eleve az egész szitu se történt volna meg, mert nem mentem volna el az állatkertbe.

Fogalmazódott már meg bennem ivással töltött nyaralás alatt, hogy tulajdonképpen én most mi a búbánatos nénikémért jöttem el Európa másik végébe azért, hogy tökugyanazt csináljam mint otthon, és csak igyak egész nap, majd kidőljek? Ha ugyanúgy az alkohol a világom közepe, és egész nap csak egy here vagyok, arra konkrétan kár pazarolni a repjegy árát.

Mert ha belegondolsz nettó hülyeség ezért bárhová menni, erre a lakás is tökéletesen alkalmas.

De szerencsére többet szeretnék az életben, mint a lakásban kokón lenni, és remélem, hogy te is.

Ha ismerkedtem is volna emberekkel, az kimerült volna a szexben. Összefeküdtem volna az első idiótával, aki az utamba kerül, mert részegen ugye nem mondunk nemet, tök mindegy, hogy néz ki az illető, igényes, igénytelen, majd holnap fogjuk a fejünket, ma már nem számít.

Szummázva:

Remélem érted, és érzed, hogy mit akarok kihozni ebből a posztból. Azt, hogy az alkohol (ilyen szinten fogyasztva) megfoszt minden élménytől, meg úgy egyébként is minden mástól. Ha ivással töltöttem volna ezt a nyaralást, félkómásan meg tajtrészegen fetrengtem volna a hotelszobámban, és alig mozdultam volna ki.

E helyett viszont csomó tök jó dolgot láttam, király kajákat ettem, tök jó fej emberekkel spanoltam, és élményekkel telve jöttem haza.

Mérlegre kell raknom a kettőt, vagy érzed a különbséget? 🙂

Ha még nem állsz készen józanul élni (és nyaralni), olvasd el ezt a bejegyzést, mielőtt ma inni kezdenél.

A KOMMENTÁLÁSHOZ NEM KELL NEVET, VAGY E-MAIL CÍMET MEGADNI!!! CSAK ÍRD BE A KOMMENTET, ÉS KÜLDD EL! A KÖNNYEBB KOMMUNIKÁCIÓ ÉRDEKÉBEN KERESZTNEVET, VAGY BECENEVET AZÉRT MEGADHATSZ! 🙂

Megosztás: